HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY
(közgyűjteményi szakfeladat)
A Hajdúdorogi Helytörténeti Gyűjtemény a Görög Katolikus Székesegyház szom-szédságában található, egy a XX. század elején épült polgári lakóházban. 2000. augusztus 18-án nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
Az épületben jelenleg négy állandó kiállítás látható, melyek régészeti, történeti, egyháztörténeti, valamint néprajzi tematikával kerültek berendezésre.
A régészeti kiállítás az őskortól a hajdúk betelepüléséig (XVII. század elejéig) mutatja be Hajdúdorog kezdeti történelmét. Látható a település határában feltárt Árpád-kori település makettje, a jellegzetes bagolyfejes csont botvég, számos fémtárgy, oklevél és térkép.
A történeti kiállítás Dorog hajdúvárosi jellegét emeli ki, dokumentumokkal támasztja alá a Rákóczi és az 1848/49-es szabadságharcban való dorogi részvételt. Itt kaptak helyet a városi közigazgatást, a tűzoltó egylet és a helyi kulturális eseményeket bemutató vitrinek.
Az egyháztörténeti kiállítás a görög katolikusságra hívja fel a figyelmet: egyházi műkincsek, régi liturgikus könyvek, metszetek, szertartáshoz használt míves edények, díszes papi ruhák, ikonok és egy felállított kiskápolna segítségével.
A néprajzi kiállítás a település hagyományos paraszti gazdálkodását, a földművelés és állattartás, főleg a juhászat eszközeit, a mesteremberek nélkülözhetetlen szerszámkészleteit mutatja be a hétköznapok és az ünnepek megosztásában.
TÁJHÁZ
A parasztház a XIX. század végi népi építészetet reprezentálja: nádfedeles, vertfalú, hármas osztatú lakóépület, melyben egyszerű emberek élték mindennapjaikat. A lakóházba lépve a város egyetlen fennmaradt szabadkéményes konyhájában, pitvarában találjuk magunkat. A szabadkémény előtt a pitvar gazdagon díszített cserépedényekkel, fali tányérokkal, kancsókkal. A kemence szájánál szakajtó kosarak, kenyérsütőlapát és szivanó kapott helyett.
A tisztaszoba központi helyén áll a támlás székekkel körülvett asztal, mögötte a kanapé. A szoba falát szentkép, kereszt és óra díszíti. A helyiség másik fontos sarka a kemence. Padkáján rongyszőnyeg, a sutban birkabőr.
XIX. század végi jellegzetesség, hogy a kamra szerepét a hátsó szoba vette át. Itt is helyet kapott egy ágy, egy asztal, a székek és a stelázsi, ahol a főző-sütő edényeket, befőtteket és a szenteltvizet tartották.
A lakóház mellett egy melléképület is található, amely korábban disznóólként és fáskamraként funkcionált.
A közgyűjteményi szakfeladat felelőse Mislovics Andrea muzeológus |